Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dahlström Kálmán

2000. augusztus 14.

A Kovászna megyei Árkoson a falu híres szülöttének, Dahlström Kálmánnak a nevét viselő közművelődési egyesület a falu múltjára emlékezett. Dahlström Kálmán és felesége, Kiss Ilka közös sírja mellett a faragott kopjafákat állítottak. Ő ugyanis a fafaragás, a zene és a műkedvelő festészet, felkarolója, a mesék és muzeális tárgyak gyűjtője volt. Bálint Zoltán egyesületi elnök ösztönzésére születhetett meg a műemlék-vártemplom épületegyüttesében a Bástyamúzeum. /Kisgyörgy Réka: Hagyománymentés Árkoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

2002. január 17.

Tevékenységének második esztendejébe lépett Árkoson a Dahlström Kálmán Művelődési TársaságNos, Dahlström Kálmán valóban jövevény volt Árkoson. A svéd eredetű, félmagyarból székelymagyarrá, unitáriussá lett a ,,jövevény", aki áldozatos tevékenységet fejtett ki a faluközösségért. Dahlström Kálmán kitűnő kezű műbútorasztalos volt, korának jeles iparosa, nagylelkű és buzgó adományozója, segítője egyházának. Ő készítette az unitárius templomban levő világháborús emléktáblát keretestől, a vártemplom harangtornyának zsalugáteres ablakkereteit, a templom lámpatartóit is. Bogár- és lepkegyűjteményét a helyi iskolának adta szemléltetőeszköz gyanánt. Dahlström meséket gyűjtött a faluban, régi történeteket és adomákat jegyzett fel, önéletrajzát is megírta (1958). Alapító tagja és egy ideig karmestere volt a helybeli önkéntes tűzoltóegylet rezeszenekarának. Jeleskedett mint amatőr festő. /Kisgyörgy Zoltán: Élő közművelődés. Árkosi vitazáró. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./

2003. január 21.

Háromszéken, néhány községközpontban régi és új egyesületek irányítják a téli közművelődési tevékenység tudományos részét. Az uzoni Jókai Mór Közművelődési Egyesület megszakítás nélkül működteti a szabadegyetemet, jeles előadókat hív üléseire. Baróton a Gaál Mózes Egyesület működteti a Fókusz-klubot, Csernáton több, mint két évtizede működik a Bod Péter Egyesület, Árkoson pedig a Dahlström Kálmán Egyesület. /Téli szabadegyetemek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

2007. január 11.

Egyre gyarapítja Árkoson a tájmúzeumot alapítója és kezelője, Bálinth Zoltán. Már csép­lőgép is van. Öntöttvas kályhákkal és mezőgazdasági szerszámokkal gazdagodott a gyűjtemény. A második bástyában vártörténeti kiállítást tervez a műkedvelő muzeológus. Egyébként nemrég sugározta Simon Józsefnek az árkosi tájmúzeumról készült dokumetumfilmjét az m2 magyar tévécsatorna. Bálinth Zoltán egyben a helybeli Dahlström Kálmán Művelődési Társaság vezetője is. /Kisgyörgy Zoltán: Gyarapodik az árkosi tájmúzeum. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./

2013. március 23.

Népfőiskola a javából (Árkos)
Tizenharmadik éve, hogy az árkosi Dahlström Kálmán Művelődési Társaság októbertől márciusig szinte heti rendszerességgel tartja közművelődést szolgáló összejöveteleit. A sorozatot – bár ők egyszerűen előadásnak nevezik – mind a változatos tematika, mind jellege tekintetében nyugodtan nevezhetjük népfőiskolának.
Hiszen történelemtől gazdálkodásig, hagyományoktól művészetekig, hobbitól közéletig a Bálinth Zoltán által kezdeményezett és szervezett események a közművelődés olyan választékát hozzák közelebb az árkosiakhoz (és nem csak hozzájuk), amelyet bárki megirigyelhetne. Ezt egészítik ki a nyári kiállítások, kézművesvásárok vagy éppen az ünnepekhez kötődő tevékenységek – jövő héten például a tojásírás. Ezen a héten az Imreh Domokos néhai kántortanító nevét viselő tanácsteremben Zajzoni Rab István szellemét idézték meg szóban, versben, dalban: Bencze Mihály, a lánglelkű barcasági költő kutatója, szellemi hagyatékának gondozója részletesen vázolta regényes életútját (a költő Árkoshoz kötődését sem hagyva ki, hiszen diákkorában itt jelentkezett sikertelenül huszárnak) és életművének talán még kalandosabb utóéletét, a helyi Régeni Áron Dalárda Márk Attila vezetésével pedig verssel és a Mácsafej zenekar két tagjának közreműködésével a Zajzoni emlékére írt lemez három dalával köszöntötte a költőt. Bálinth Zoltán szerint az évek óta végzett kitartó munka legfontosabb hozadéka, hogy törzsközönséget sikerült gyűjteni, sokan pedig az érdeklődésüknek megfelelő előadásra, eseményre mennek el, így az is előfordult már, hogy nem volt elég ülőhely a teremben.
Ferenc Csaba
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),



lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998